Gyakran rosszul írt szavak

(A cikk folyamatosan bővülhet.)

Vannak olyan szavak, amelyeket általános tudatlansággal rendre rosszul írunk, vagy talán csak megszokásból teszünk így. A végeredmény szempontjából ez teljesen mindegy, a lényeg az, hogy ezek a rosszul írt szavak gyakran értelmetlenné (vagy csak idegesítővé) teszik a mondatrészt.

Aki nem hisz – vagy nem akar hinni – nekem, helyesírási szótárban nyugodtan utánanézhet.

A legtöbb hiba egyébként a rövid és hosszú magánhangzók helytelen használatából ered, erre nagyon sok példát fogtok látni, de lesznek egyszerűen értelmetlen szavak is, és sor kerül néhányra, amit az iskolában nem tanítottak meg rendesen a nyelvtan tanárok.

A tematikus felosztás helyett inkább abc-rendben szedtem őket, hogy könnyebb legyen keresgélnetek.

• angolúl, németűl, stb. – angolul, németül, stb.

Az egy dolog, hogy idétlenül hangzik, de helytelen is. Ha nem tudjátok, hogyan kell helyesen használni a ragokat, nézzetek utána, nem szégyen az, ha az ember fejleszteni akarja magát.

• avval – azzal

Ezt, hogy „avval” a palóc nagyanyám szokta mondani. Nem valami irodalmi, teszem hozzá. A helyes forma „azzal”, mivel a mondatokban is azt mondjuk, hogy „azzal a dologgal”, nem azt, hogy „avval a dologval”, igaz? Legyünk következetesek a ragokat illetően.

• de hogy nem – dehogynem

Csakis egybe, ha ebben az értelemben használod:

„- Nem szereted a kávét?

- Dehogynem!”

Külön írva is van értelme, de csak ebben az értelemben:

„… de hogy nem vette észre, hogy ott van az orra előtt, amit keres?” – Ez esetben nincs a hogy előtt vessző, mivel a „hogyan” kérdőszó rövidített változata.

• fogód, húzód, csinálód, stb. – fogod, húzod, csinálod, stb.

Nem húzzuk meg az szó végét, mert így semmi értelme a szónak.

• gyors – gyorsan

„Ezt még gyors megcsinálom.” Szlengben elmegy, írásban egyáltalán nem. Gyors nem lehet megcsinálni valamit, csak gyorsan. Kérek mindenkit, aki használ ilyen formában szavakat: a határozószavakból ne csináljunk már melléknevet!

• egyelőre <–> egyenlőre

Nem ugyanaz. Nagyon sokszor látom, hogy „egyenlőre még nincs kész a vacsora”, de az igazság az, hogy ez nem éppen egy értelmes mondat. Azt a szót, hogy „egyenlőre” meglehetősen ritkán használjuk a köznyelvben. Példa:

„A torta szeleteit egyenlőre kell felvágni.” (vagyis egyenlő méretűre.)

És ahogy gyakran előfordul:

„Egyelőre nincs kész a vacsi.”

Hasonló szavak, de a jelentésüknek semmi köze egymáshoz, úgyhogy ne cseréljétek fel őket.

• ép / épp

„Az alma leesett a fáról, de ép maradt.” – épen, épségben, sérülés mentesen

„A te ötleted is jó, de én nem épp így képzeltem el.” – éppen, éppenséggel
De az „épp most jutott eszembe valami” egy másik felhasználása a szónak.

• folyt / fojt

„Az elkövető folyamatosan fojtogatta az áldozatát.” – állati nagy különbség.

• had / hadd

Had, mint hadsereg – hadd, mint „Hadd egyek cukorkát!”

A két szónak távolról sincs köze egymáshoz, és még csak nem is azonos alakú szavak. Jegyezzük meg a különbséget.

• hadd / hadj

Ez az előző testvére. Gyakori hiba, hogy helytelenül a „Hadj egyek cukorkát!” mondattípussal találkozunk. A két szó ugyan egyszóból ered, szóval nem teljesen idegenek, de a ragozás miatt teljesen más szövegkörnyezetben érvényesülnek.

„Légyszi, hadd egyek cukorkát!”

„Hadj már békén, én cukorkát akarok!”

Az első példa egy kérést fejez ki, a második pedig egy utasítás vagy felszólítás kifejezésére használandó. Ha a kettő típust összekevered, szimplán nem lesz értelme, egy létjogosulatlan hibridet kapsz… A két szerkezet alapjaiban taszítja egymást, pusztán azért, mert más célt szolgálnak.

• jólesik / jól esik

„Jólesne egy ital.” – ergo, ha kapnék egy italt ezután a nehéz nap után, sokat javítana a hangulatomon. A finom, laktató ebédre is ugyanezt a formát használjuk.

„Tegnap megcsúsztam a lépcsőn, de jól estem, szóval nem tört el semmim.” – ez a zuhanással, esetleg az időjárással hozható összefüggésbe, de bármilyen formában is tervezed használni, fogadni merek, hogy van rá egy magyarosabb megoldás is.

• korterem – kórterem

Mert nincs köze a beteg korához. Aki kórteremben van, azt valamilyen kór döntötte ágynak. Az első szónak lényegében nincs is jelentése.

• mindíg – mindig

Továbbá a "mindég" is ide sorolható. Attól, hogy egy-egy szót beszéd közben esetleg másképp ejtünk, még sem a kiejtés nem lesz helyes, sem az, ha aszerint írunk egy szót.

• mind ketten – mindketten

Vannak szavak, amik tanál logikusnak tűnnének külön írva, de mivel annyit használjuk őket a köznyelvben, ezért helyesen egybe kell írni. Ha nem tudjátok, hogy egy aktuális szót hogyan kell, nézzetek utána.

• nyílvánvaló – nyilvánvaló

A nyilvánvaló dolgok nem nyílnak sehová. De az íjból sem lövöldözzük őket.

• poló – póló

Nincs olyan, hogy „Petike ledobta a polóját a sarokba.” Nincs ilyen szó. Pólója lehet, olyan már van.

• pósta – posta

Elég csak megnézni a logóját, amin azt írja, hogy „Magyar Posta”. Hogy az az „ó” honnan jött, örök rejtély marad.

• rajt – rajta

Ezt például nem értem, de láttam már ilyet többször is.

A „rajt” a rajtvonalat, vagy a rajtszót jelenti, amire például a futók elindulnak a versenyen. De ha azt mondom, hogy „Nem tudtam mit válaszoljak a kérdésre, pedig sokat gondolkodtam rajta.”, akkor a szónak máris semmi köze nem lesz a rajtvonalakhoz.

De annak, hogy „Nem tudtam mit válaszoljak a kérdésre, pedig sokat gondolkodtam rajt.” őszintén megmondva egyáltalán semmi értelme nincsen.

• utánna - utána

Beszéd közben gyakran ejtjük az „utána” szót két n-nel. Valamiért azt kényelmesebb kiejtenie sok embernek, de ettől még nem lesz helyes.

• vég – végig

A kettő nem ugyanazt jelenti. A vég valaminek a befejezése, vagy a halál jelentésével bír, a végig pedig egy teljesen hétköznapi szó. Példa: „A padtársam az óra alatt végig aludt.” és „A kapcsolatunk számára elérkezett a vég.”

• vígasz – vigasz

Egyre kérem a kedves olvasóimat: ne tegyünk úgy, mintha a hasonlóan írt szavaink azonos jelentéssel bírnának, és ami még fontosabb, ne változtassuk meg öntörvényűen a szavak helyesírását, csak mert nekünk úgy tetszik.

A helyesírás egy általános kódrendszer, amit egy egész ország lakosságának egyértelműen tudnia kell dekódolni. Ehhez az kell, hogy mindenki betartsa a szabályait, különben ez a rendszer felborul, és jönnek a félreértések, amit a világon mindenki utál. Ne legyetek a saját magatok ellenségei, és lépésről lépésre tanuljátok meg a helyesírást. A saját életeteket fogjátok megkönnyebbíteni vele.

És egy bónusz infó: A helyesen író embereket sokkal komolyabban veszik, ezáltal valamivel könnyebben boldogulnak az életben.

A tippet köszönöm Encinek, a kiegészítést pedig Daremonak és Andreának!

(A cikk folyamatosan bővülhet.)